Evangelista kísértetek járkálnak a tengeren
Evangelista kísértetek járkálnak a tengeren (és pimaszul még démonokat is mernek űzni)?
A Máté 14-ben világosan kirajzolódik elénk a háromféle keresztény: az egyik az, aki a bárkában ücsörög, és nem hajlandó onnan kiszállni.
Ez a vérbeli felekezeti keresztény, aki hadakozik, vitatkozik mindenki ellen, csak hogy az igazát bizonyítsa.
A lényeg neki abból áll, hogy elhallgattasson mindenkit, aki a bárkából való kiszállásról beszél, tehát heves vitába elegyedik minden más típusú kérdésben.
Ha egy olyasvalakit látnak, aki a vízen jár, kísértetnek kiáltják ki.
Vizsgáljuk meg tehát az igerészt: A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva.
Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak. Máté 14:25-26
Jézusnak lényegében nem volt szüksége bárkára! A bárkák azért vannak, hogy a halakat (a megtérteket) lehessen a partra vinni. A bárka lényegében az egy emberek által alkotott struktúra. Nincsen olyan felekezet, ami a tökéletes teljes evangéliumot hirdetné. Mindegyik lefarag belőle valamit (van olyan, ami a biblia felét teljesen figyelmen kívül hagyja, mintha nem is lenne ott semmi), rosszabb esetben hozzáteszi saját gyülekezeti látását. Ébredjetek fel keresztények! És lépjetek ki a vízre, ahol Jézus is járkál és a Szent Szellem lebeg a vizek felett, hogy meggyőzze a világot bűn, ítélet és igazság tekintetében, és hogy halászokat képezzen ki a gyülekezetekben (amik a parton vannak). A bárka az egy fontos eszköz arra, hogy megpihenj, erőre kapj és a halakat partra vidd. Arra használd, amire rendeltetett. (Kma 2014)